„Nehéz egy ember életének értékét megbecsülni. Egyesek azt mondják, hogy a hátrahagyott szeretteinkben mérhető. Mások úgy hiszik a hitben. Megint mások szerint a szeretetben. És olyanok is vannak, akik azt tartják, hogy az életnek semmi értelme sincsen...” Carter a Bakancslista című filmből (a film bevezetője és vége)

Te elgondolkodtál már rajta, hogy a Te életednek mennyi az értéke? Miben méred azt? Az emberi kapcsolataid minőségben? A bankszámlád méretében? Vagy talán az átélt élményeidben? Abban, hogy milyen ember vagy, netán, hogy milyen társadalmi státuszt értél el?

Mostanában senki sem lepődik meg azon, ha valaki a bakancslistájáról beszél, vagy arról, hogy mi szerepel rajta, vagy, hogy éppen melyik tételének elérésén dolgozik.

Voltaképpen azonban miért is írunk bakancslistát, és egyáltalán van-e bármilyen értelme annak, hogy elkészítsük a sajátunkat? Az említett film (Bakancslista, Morgan Freeman és Jack Nicholson főszereplésével) két haldokló férfi, utolsó pár hónapját mutatja be, amint próbálják a hátralevő életüket a legtartalmasabban megélni.

Az, hogy kinek, pontosan mit is jelent a tartalmas élet, mindenkinek magának kell megválaszolnia. Azonban tény és való, hogy ha van egy listánk, amit rendszeresen átnézünk, és folyamatosan dolgozunk a rajta levő célok elérésén, az élmények átélésén, akkor egy sokkal tudatosabban és talán boldogabban leélt élet lehet a jutalmunk. Nekünk nem kell arra várnunk, hogy már csak hetek, hónapok legyenek vissza az életünkből, már most is elkezdhetjük teljesebbé tenni az életünket.

Én mindenkinek azt ajánlom, hogy a saját bakancslistája elkészítésére szánjon elegendő időt. A listát írjuk át többször, ha szükséges, hogy rátaláljunk azokra a dolgokra, amelyeket valóban MI akarunk megélni. Ha tehetjük az a legjobb, hogy ha egy teljes hétvégre elvonulunk a megszokott környezetünkből, mondjuk egy szép és nyugodt természetközeli helyre, ahol magunk lehetünk. Kapcsolódjunk le az internetről, és közösségi médiáról, az ismerőseinket és a családunkat pedig kérjük meg, hogy ne zavarjanak minket.

Amikor nekikezdünk az írásnak nagyon fontos, hogy ha nem is tudunk elvonulni egy teljes hétvégére, egy picit csendesedjünk el és nyugodjunk meg, lazítsunk. Kapcsolhatunk kellemes háttérzenét, elhelyezkedhetünk a kedvenc fotelünkben, vagy akár megihatunk egy jó teát is, miközben a bakancslistánkon dolgozunk.

Ne feledjük ez nem egy aláírt szerződést, amit azután pontról pontra be kell tartanunk, inkább egy iránymutatás, ami folyamatosan változik és átalakul, ahogyan vágyaink és céljaink is formálódnak velünk.

Ha szeretnéd három részre bonthatod a bakancslistád, ami segít mederbe terelni a gondolataidat:

LENNI – Kivé-mivé akarsz válni? Bomba nővé, szexi pasivá? Sportossá? Teltebbé? Profi zongoraművésszé?

TENNI – Mit szeretnél megtenni, milyen élményeket élnél át? Ejtőernyős ugrás? Éjszakai fürdőzés a csendes óceán partján?

BIRTOKOLNI – Mi az, amit meg akarnál venni magadnak? Egy nagy ház, egy sportkocsi? Valami különleges tárgy?

Kezdésképpen válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket, és írjuk fel az ötleteinket az imént említett három kategória valamelyikébe:

• Ha sem az idő, a pénz nem számítana:
  • milyen élményeket akarnék átélni?
  • hova utaznék el?
  • mi az, amit kipróbálnék?
• Ha a tehetség nem számítana, mibe vágnék bele?
• Milyen olyan tevékenységek és készségek vannak, amelyeket megakarok tanulni vagy kiakarok próbálni?
• Van olyan különleges pillanata az életnek, amelynek a részese/tanúja akarnék lenni (egy gyermek születése, egy esküvő, egy közös baráti nyaralás, stb.)?
• Kik azok, az emberek, akikkel meg akarok ismerkedni, akikkel szívesen találkoznék személyesen is?
• Mi az, amit halálom előtt még mindenképpen látni / érezni / tapasztalni / megélni szeretnék?
• Mi történne, ha holnap meghalnék? Mi az, amit még halálom előtt biztosan meg akarnék tenni?
• Mit tennék, ha korlátlan idővel, pénzzel és erőforrásokkal rendelkeznék?
• Mi az, amit mindig is megakartam tenni, de soha nem tettem?
• Mi az, amit mindig is kiakartam próbálni, de sosem próbáltam?
• Mi a legnagyobb célom, álmom?
• Melyek azok a dolgok, amelyeket véghez akarok vinni?
• Mik azok a legfontosabb dolgok, amiket megakarnék tenni?
• Mi az, amiket mondani szeretnék, vagy megakarnék tenni más emberekkel? Emberekkel, akiket szeretek, a családommal, barátaimmal?
• Mik azok a dolgok, amiket szeretnék megvalósítani az alábbi területeken:
  • Baráti kapcsolatok;
  • Család;
  • Egészség;
  • Jólét és anyagiak;
  • Karrier;
  • Közösségi kapcsolatok;
  • Párkapcsolat;
  • Szabadidő, hobbi;
  • Személyiségfejlődés;
• Mi az, amit meg akarnék tenni ahhoz, hogy értelmet adjak az életemnek?
• Hova szeretnék mindenképpen elutazni?
• Mi az, amit látni / hallani / érezni szeretnék a világból?

A bakancslistád készítésénél nagyon fontos, hogy még véletlenül se gondolj arra, hogy milyen – vélt vagy valós – korlátokkal rendelkezel az időd, az anyagiak, az egészséged, a kapcsolataid, a készségeid, a tulajdonságaid, stb. terén. Inkább helyezkedj bele abba az érzésbe, hogy korlátok nélküli létező vagy és minden lehetséges a számodra. Fogd fel úgy mintha az életed egy film lenne, amelynek te vagy a rendezője, és te döntöd el kik legyenek a szereplők, milyen helyszíneken játszódjon, és hogy mik történjenek benne.

Amikor végeztél az első listáddal, tarts egy kis szünetet. Amikor visszatértél ebből a kis pihenőből, írj fel mindent, ami még eszedbe jutott, és addig ne is állj meg, amíg akár több száz tétel nem lesz a listádon.

Ha inspirációra van szükséged látogass el az alábbi oldalakra:

• MAGYAR nyelvű oldalak:
  • http://www.backpacker.hu/category/inspiriacio/page/2/
  • https://oromterv.blog.hu/2015/07/30/bakancslista_ami_balicipo_strandpapucs_es_turabakancs_egyszerre
  • https://oromterv.blog.hu/2016/03/01/tavaszi_bakancslista
  • https://oromterv.blog.hu/2015/05/26/edes_semmisegek_nyari_bakancslista
  • https://oromterv.blog.hu/2015/09/05/oszi_bakancslista
  • https://oromterv.blog.hu/2015/12/03/teli_bakancslista
  • https://oromterv.blog.hu/2018/01/17/konyves_bakancslista-kihivas
  • https://utazom.com/cikk/mi-az-a-bakancslista
• ANGOL nyelvű oldalak:
  • http://bucketlistjourney.net/my-bucket-list/
  • http://www.bucketlist.net/lists/all_lists/
  • https://bucketlist.org/

Bővítgesd addig a listádat, amíg van még valami, ami eszedbe jut. Egy kis időre tedd félre a listát, ez lehet pár óra (amikor nem ezzel foglalkozol, hanem mondjuk sétálsz egyet a természetben, vagy zenét hallgatsz, kikapcsolódsz), vagy akár több nap is. Majd vedd elő újra a bakancslistádat, nézd át, és ha úgy érzed adj hozzá vagy húzz ki róla tételeket.

Amikor meg vagy ezzel az első ellenőrzéssel, minden egyes, a listádon szereplő tétellel kapcsolatban tedd fel az alábbi három kérdést:

• Miért? – Miért akarod átélni, birtokolni, hallani, látni, stb. az adott dolgot? Mit ad neked? Biztonságot? Örömet? Gyönyört? Nyugalmat? Izgalmat? Találd meg a saját miérted! Egy mondatban fogalmazd meg, hogy az adott álommal kapcsolatban mi a Te miérted! Ha nem tudsz erre válaszolni, akkor húzd ki az adott tételt a listádról!
• Ez valóban az én álmom, célom, vágyam? – Ha erre nem a válasz, akkor az adott dolognak szintén mennie kell! Ha nem tudod pontosan megválaszolni, ezt a kérdést, pontosítsd így: Kinek büszkélkednék el azzal, ha ez az álmom teljesülne? Kinek és mit bizonyítanék ezzel?
• Képzeld el, hogy az adott álmod valóra válik. Lásd magad előtt, mint egy izgalmas filmelőzetest, teljesen éld bele magad, a legjobb az, hogy ha annyira képes vagy beleélni magad a jelenetbe, hogy teljesen megszűnik körülötted a világ. Majd gondold át milyen érzéseket kelt az álmod elérése benned? Teljes mértékben eltudsz köteleződni mellette érzelmileg? Izgatott vagy tőle? Legszívesebben kiugranál a bőrödből amikor rá gondolsz? Az a tétel a bakancslistádon, amelyik nem mozgat érzelmileg, nyugodtan le is kerülhet a listáról!
• És még egy bónusz kérdés: ez a vágyam, összhangban van a többi álmommal, célommal? Ha például azt szeretnéd, hogy 10 évig világkörüli útra menj egy hátizsákkal, de mellette olyan álmod is van, hogy legyen 2 kisgyerkőcöd, akkor át kell gondolnod, hogy melyiket akarod valójában, vagy, hogy hogyan állítsd fel a prioritásokat! Amennyiben a bakancslistádon találsz olyan tételt, amely nem hozható összhangba a többi vágyaddal, vagy értékrendeddel, gondold át, hogy van-e helye egyáltalán az életedben!

Az így kialakult bakancslistád sem lesz végleges, újra, és újra fognak rákerülni újabb álmok, és ahogy változol, úgy veszíthetnek a fontosságukból egyes korábbi vágyaid.

A bakancslistád többféle módon tovább bonthatod – persze csak ha kategorizálni szeretnéd. Az egyik jó módja ennek, hogy ha a három fő bakancslistádat (Lenni – Tenni – Birtokolni), három további alrészre osztod fel:

• rövidtávú célok (maximum egy hónap);
• középtávú célok (egy hónap és egy év között);
• hosszútávú célok (egy év vagy több).

Gondolom mostanra már világosság vált a számodra, hogy ha a listádon szereplő vágyaidat, álmaidat valóban el akarod érni, akkor célokká, majd feladatokká kell őket bontanod. Ez garantálja majd, hogy ezek ne csak álomképek, hanem az életedet tartalmassá formáló élmények legyenek.

A bakancslista vagy, ha akarod céllistának is nevezheted, segít értelmet adni az életednek. Azok az emberek, akiknek vannak céljaik, kiegyensúlyozottabbak; kevésbé lesznek depressziósak; hosszútávon is képesek motiváltak maradni; fegyelmet tanulnak, mind a rövidtávú élvezetek, mind a pénzügyek intézése terén; tudatosabbak a döntéseik tekintetében; és magasabb az önbizalmuk is.

A bakancslista nem csak egy jó játék, hanem egy életeket megváltoztató eszköz. A segítségével átélheted, hogy milyen az, amikor úgy kelsz fel reggel, hogy van miért, és máris mosollyal a szívedben és arcodon indítod a napod.

Pár jó tanács a bakancslistával kapcsolatban:

• Ha valami csak azért szerepel a bakancslistádon, hogy kipipálhasd, de semmilyen pozitív érzést, élményt, tapasztalatot nem jelent, azt húzd ki. Ez nem egy napi elintézendő feladatlista. Olyan dolgoknak kell szerepelnie rajta, amiktől boldog vagy, egészségesebb vagy, amik javítják az emberi kapcsolataid, és úgy általánosságban örömtelivé, és gazdagabbá teszik az életed.
• Bár szerepelt fentebb a kérdések között is, de nem győzöm hangsúlyozni: mások álmait, hagyd meg másoknak. Nincs annál kiábrándítóbb, amikor éveket dolgozol egy sajátodnak hitt álmod megvalósításán, és amikor eléred kiderül, hogy semmit sem jelentett a számodra!
• Ha már készen van a saját bakancslistád, akkor készíthetsz közösen a családoddal / pároddal / barátaiddal / gyermekeddel egyet. Amúgy is jó, ha tudtok egymás bakancslistás vágyairól, mert így segíthetik egymást azok elérésében.

Örömteli bakancslista készítést, és álomszép életet kívánok! És ne feledd, a Változás Velünk, Önmagunkkal Kezdődik!

Baráti Öleléssel, Freja

Megállunk-e néha elgondolkodni azon, hogy kik is vagyunk valójában, és hogy mit akarunk? A saját életünket éljük, vagy másokét? Meddig akarunk menekülni önmagunk elől? Lassítunk-e néha annyira, hogy élvezzük az életet? Mikor ettünk egy jót utoljára? Mikor éreztük azt, hogy élünk?

Többek között ezek azok a kérdések, amelyek a legmeghatározóbbak az Elizabeth Gilbert azonos című önéletrajzi regénye alapján készült, 2010-es filmnek. A főszerepben Julia Roberts, aki véleményem szerint zseniálisan alakítja Elizabeth szerepét.

Nem tudom hányadik alkalommal néztem meg újra, de még mindig megfog. Örök témákat boncolgat. Mind kerülünk olyan élethelyzetbe, hogy nem tudjuk hogyan tovább. Amikor megállunk egy pillanatra és azon kezdünk el agyalni, hogy valóban ezt akartam? Erre vágytam? De ha nem akkor még is mi az, amit valójában akarok?

Egyszer csak ráébredhetünk arra, hogy nem tudjuk, valójában kinek az életét is éljük. Nem értjük miért nem vagyunk boldogok. Ilyenkor érdemes pár hétre, vagy ha megtehetjük akár több évre is pihenni, eltávolodni az aktuális helyzettől, az életünktől. Az amerikaiaknak saját kifejezésük is van erre, úgy nevezik: Gap Year. Sokan ezt rögtön a főiskola, egyetem után felhasználják, amikor elmennek önkénteskedni vidékre, egy másik állba, országba, kontinensre. Vagy csak utazgatnak és próbálják kitalálni – több-kevesebb sikerrel -, hogy mit is akarnak kezdeni az életükkel.

Nem kell azonban a világ másik felére utaznunk ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkat, hogy végre merjük meghallani a saját, elnyomott vágyaink halk hangját.

Kezdjük azzal, hogy minden nap, de ha ez nem jön össze, legalább minden héten pár órát teremtünk csak önmagunkra. Ezt hívják Énidőnek. És nagyon fontosnak tartom, bár sokszor előfordul velem is, hogy valamiért nem sikerül összehozni heteken keresztül sem.

Ezt az énidőt fordíthatjuk arra, hogy foglalkozzunk a hobbinkkal, hogy olyan dolgokat csináljunk, amelyek örömet okoznak nekünk, arra, hogy jobban megismerjük önmagunkat, vagy csak hogy egész egyszerűen kikapcsolódjunk.

Ha az esik jól, hódolhatunk az olaszok Dolce Far Niente (Édes semmittevés) életérzésének is, amikor tényleg nem csinálunk aktívan semmit, csak úgy vagyunk.

Ez sokak számára még akár ijesztő is lehet, mert ahogy Liz esetében is a filmben, úgy velünk is előfordulhat, hogy amikor végre kilépünk az állandó probléma megoldó üzemmódból, meghalljuk (talán életünkben először) a saját, belső gondolatainkat. Van, aki egyenesen retteg attól, hogy egymagában legyen egy kis időre.

Azért félünk egyedül maradni, mert akkor ránk törnek a gondolataink, a vágyaink, talán előjönnek az eltemetett érzéseink? Félelmeink? Mi az a belső kis hang, amit annyira elnyomtunk magunkban, hogy rettegéssel tölt el szembenézni vele? Lehet, hogy azt mondja, hogy nem a megfelelő munkát végezzük? Hogy katasztrofálisan rossz a párkapcsolatunk, vagy, hogy mennyire magányosak vagyunk? Esetleg kapcsolatból kapcsolatba menekülünk önmagunk elől?

Íme, egy idézet a filmből:

„Mind azt akarjuk, hogy semmi se változzon. Inkább élünk boldogtalanul, mert félünk a változástól, attól, hogy leromboljunk valamit. …. Az életem talán még sem olyan kaotikus, csak arra kell ügyelnem, hogy ne ragaszkodjak semmihez. A rombolás áldás, mert ez az egyetlen út az újjáépüléshez.”

Ne féljünk szembenézni az életünkkel, és önnön vágyainkkal, igényeinkkel, szükségleteinkkel. Bocsássunk meg magunknak, ha valami olyat tettünk, amit ma már másképpen tennénk. Bármi történt is az már a múlté, fogadjuk el, bocsássunk meg önmagunknak, és a másoknak, tanuljunk a hibákból, és LÉPJÜNK TOVÁBB. Senki más nem fogja ezt megtenni helyettünk.

Nagyon tetszik, amikor Indiában a gurunál Richard (Richard Jenkins), azt mondja Liznek, hogy nem baj, ha továbbra is szereted azt, aki már nem az életed része. Amikor rágondolsz, küldj neki szeretet, erőt, megbecsülést. Ettől benned nem lesz kevesebb. És attól még hogy szeretettel gondolsz rá, nem azt jelenti, hogy együtt kell lennetek. A szeretet nem egyenlő a birtoklással és a vággyal. Viszont gyógyír minden sebre és fájdalomra.

Hiába menekülünk világgá a gondjaink elől, azok nem fognak a távolságtól eltűnni. Mindenhova magunkkal visszük őket, mint egy súlyos poggyászt. Had meséljem el a saját történetem egy kis részét. Volt egy bizonyos időszaka az életemnek, amikor minden összekuszálódott. Fogalmam sem volt mit akarok, hogy milyennek akarom az életemet látni, hogy mi az, amire valójában vágyom. Már nem tudtam megmaradni ott ahol addig voltam, de még nem tudtam azt sem, hogy ahelyett hol akarok lenni. Több évig voltam abban a gödörben.

Avval kezdődött, hogy felmondtam az akkori munkahelyemen. Egyszerűn képtelen voltam ott maradni tovább. Majd egy év gap year következett. Na nem, nem ám világkörüli út, vagy Róma és Bali. Munkanélküliség, hónapról hónapra élés, gyötrődés, mert nem tudtam eldönteni mi legyen. Szép lassan kezdett elmozdulni valami. Jött az elhatározás. Az akkori párom és én, úgy döntöttünk nem akarunk ebben az országban maradni tovább. Nem tudom ő mit érezhetett, de én majd meg fulladtam akkor itthon. Elkezdtünk potenciális lehetőségeket keresni, a nyelvtudásunk, és a szükséges pénzügyi tartalék mérete alapján. Hamar megszületett a döntés, majd egy, egy éves előkészülés után Angliába költöztünk.

Saját tapasztalatból írtam nem is olyan sokkal ezelőtt, hogy nem tudsz elfutni a gondok elől. Önmagad elől nem tudsz elfutni. Mindenhova viszed a poggyászt magaddal. Hogy-hogy nem kint hamar ugyanazok a típusú emberek és szituációk vettek körül, mint itthon. Csak, hogy kint mindezt kétszer olyan nehéz volt elviselni. Nem volt ott a családom, nem voltak barátaim, az akkori párommal a kiköltözésünk után körülbelül fél évet bírtunk ki még együtt, és még a nem anyanyelveden, nem a saját kulturális közegedben történő lét is extra nehezítő tényez

Ne érts félre. Nem önsajnáltatásról van szó. Ezek csupán tények. Egy percét sem cserélném el semmire. Akkora személyiségfejlődésben volt részem, amekkorában itthon 20-30 év alatt sem lett volna. És ráadásul megleltem a saját erőmet. Most már tudom, hogy csak rajtam áll, hogyan alakul az életem, az emberi kapcsolataim, a karrierem. És azt is tudom, hogy bármire képes vagyok. Nagy tanulság volt a számomra, és mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy egy pár évre próbálja ki magát egy olyan életben, ahol minden szempontból kilökik a komfortzónájából. Akkor fog csak igazán magára találni. Én is akkor találtam.

És végül még egy pár gondolat, ami a film témájához kapcsolódik, vagy magából a filmből származik:

• Az egyensúly a fontos. Hogy középpontban legyünk. Az életünk minden területével foglalkozzunk, mert ha nem tesszük, előbb-utóbb egy nagyon mély gödörben fogjuk találni magunkat, ahonnan nem látjuk hogyan is mászhatnánk ki belőle. Ne legyünk szélsőségesek, folyamatosan keressünk a saját életünkben a harmóniát, az életterületeink közötti egyensúlyt (erről bővebben itt olvashatsz)
• Mikor álltunk meg utoljára egy pillanatra, hogy igazán befogadjuk és érzékeljük a világot, az ingereket, amik körülvesznek minket? Mikor fogyasztottuk el az ételünket úgy, hogy figyeltünk is az ízekre, és élveztük az ételt? Mikor gyönyörködtünk utoljára a természet, egy kép, vagy egy épület szépségében? Ha máskor nem akkor legalább az énidőnkben fordítsunk extra figyelmet arra a csodálatos világra, ami körülvesz minket. Minden érzékünkkel próbáljuk befogadni azt.
• Álljunk meg néha, és adjunk hálát azért, amink van. Csak nézzünk körül az életünkben, lehet, nagyon meglepődünk mennyi nem kellően értékelt kinccsel rendelkezünk már most is.
• Mikor adtunk utoljára önmagunknak valamit? Csak úgy, mondjuk azért, mert szeretjük és becsüljük magunkat. Nem pedig azért, hogy valakinek tetszünk.
• Mikor fogjuk elfogadni önmagunkat, minden szépség és jellemhibánkkal együtt? Tudod, amíg te nem szereted és fogadod el önmagad, addig másoknak sem lesz ezt túl egyszerű megtenni.
• Ketut mondása: Jó jel az összetört szív, azt jelenti, megpróbáltad. És milyen igaz. Bár tudom, hogy nehéz, és hidd el ez egy olyan terület, amelyen én is nagyon sokat dolgozom magamon, de ne féljünk megnyílni, megnyitni újra a szívünket, próbáljuk meg elengedni a múltat, és a múlt árnyait.
• Milyen szót használnál magadra? Hogyan jellemeznéd magad egy szóban?

Remélem tetszett ez a kis filmajánló. A gondolataitokat a témával, vagy akár csak a filmmel kapcsolatban pedig várom a facebookon.

Önismereti kalandra fel!

Attraversiamo!

Mindenkinek Sikeres Önismereti munkát kívánok! És ne feledjétek, a Változás Velünk Kezdődik!

Baráti Öleléssel, Freja

Az életkerék, egy, az önismereti munkában igen hasznos eszköz, mely azt hivatott bemutatni, hogy életünk különböző területei mennyire állnak harmóniában egymással.  Másképpen megfogalmazva: van-e olyan életterületünk, amelyet elhanyagolunk, egy másikra vagy több másikra helyezve a hangsúlyt? Van-e olyan szegmense az életünknek, ahol lehetne min változtatni, de nagyjából minden rendben van? Mely küllők vannak teljesen elhanyagolt állapotban, és melyek kifogástalanok?

A kerék, mint az élet körforgásának szimbóluma igen jól mutatja, hogy – Szabó Pétert idézve, - „az élet célja nem az, hogy készen legyen, hanem az, hogy élvezzük, és szeretetteljes életet élhessünk.” Vagyis ha úgy tekintünk az életünkre, mint megoldandó feladatok sorával, akkor a végén kiégett, megfáradt emberként fogjuk elhagyni ezt a gyönyörű bolygót. Közben pedig kisebb-nagyobb döcögésekkel fogunk csak haladni, mivel életünk egy-egy szegmensét elhanyagoljuk, tehát nem élünk harmonikus életet. A lényeg, hogy élvezzük az utat.

Sokan úgy élik az életüket – és ebben, véleményem szerint bizonyos fokig mindannyian érintettek vagyunk, életszakaszonként más-más mértékben és módon –, hogy míg, tegyük fel rendkívüli sikereket érnek el a karrierjükben, az emberi kapcsolataik, vagy az egészségük romokban hever. De mondhatnánk más példát is, amikor valakinek csodálatos emberi kapcsolatai, vagy kimagasló egészsége van, de a karrierje szempontjából, nem tud előrelépést elérni. Azonban az élet, akár csak a kerék, akkor halad jól, ha forog, nem döcög, vagy akadozik. Mindig más és más területe kerül előtérbe, más és más szegmense az, amin éppen dolgozunk, amivel foglalkozunk.

Bármilyen legyen is az életünk jelen pillanatban, fontos, hogy időről-időre feltegyünk magunknak bizonyos kérdéseket, és azokat teljes őszinteséggel válaszoljuk is meg. Nem éri meg a struccpolitika, mert amíg nem nézünk rá az életünkre reálisan, addig arra sem lesz esélyünk, hogy változtassunk rajta.

Tehát az Élet Mandala megmutatja életünk azon szegmenseit, amelyen változtatni szükséges, amelyeket fejlesztenünk kell, hogy boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessünk.

Hogyan néz ki az Élet Mandala? Hogyan készítsük el a sajátunkat?

Képzeld el pontosan úgy, mint, egy kereket, amelyen egy-egy küllő, életünk egy-egy területét jelképezi.

Az életterületek az alapján válasszuk, ki, hogy melyek azok, amelyek önmagunk számára fontosak. Valaki hét küllős életkereket rajzol, valaki pedig tizenkettő küllőből állót. Ezt a 12 részre osztott Élet Mandalát fogom én is most bemutatni neked

Saját Élet Mandala elkészítése

1. Vegyél egy A4-es, fehér papírt, meg egy körzőt. Ha nincs körződ az sem baj, akkor szabadkézzel rajzolj egy akkora kört, ami az A4-es papírt kitölti.
2. Válaszd ki az alábbi területek közül, mely szegmenseket akarod megjeleníteni a saját kerekeden, én ezt a 12-t használom, mert átfogó képet akarok kapni az életemről:
   • CSALÁD
   • EGÉSZSÉG (EGÉSZSÉG, FITTSÉG, SZÉPSÉG)
   • ÉLETKÖRÜLMÉNYEK (KÖRNYEZET)
   • ÉNKÉP (ÖNSZERETET)
   • JÓLÉT (PÉNZÜGYEK / ANYAGIAK)
   • KAPCSOLATOK (EMBERI KAPCSOLATOK / BARÁTOK / KÖZÖSSÉG)
   • KARRIER (/ ÜZLET / TANULMÁNYOK )
   • PÁRKAPCSOLAT
   • RUGALMASSÁG
   • SPIRITUALITÁS
   • SZABADIDŐ (SZÓRAKOZÁS / HOBBI)
   • SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS
3. Ha van olyan kifejezés egy adott területre, ami nincs a listában, de számodra fontos vagy kifejezőbb használd azt!
4. Ha meg van, hogy hány terület az, amit jelölni szeretnél a körben, akkor oszd el a kört annyi egyenlő része, ahány területet választottál. Ha hatot, akkor hat egyenlő részre, ha tízet, akkor tíz egyenlő részre. A körző itt jó szolgálatot tud tenni.
5. Most pedig a kis torta cikkeidet oszd fel 10 egyenlő részre, vagy ha körzőt használsz, akkor egyre kisebb körökből rajzolj még kilencet az első nagy köröd belsejében. Arra figyelj, hogy a legkisebb körödnek is az összes életterületen kell legyen része.
6. Ha meg vagy, akkor jöhet az önmunka.

Merülj el a gondolataidban, ha lehet, vonulj félre, vagy kérd meg a családodat, párodat, hogy ne zavarjon meg, amíg nem végzel. Az Élet Mandala elkészítését akár a családoddal / pároddal közösen is megteheted. Ez a fajta időtöltés, igazán közel hozhat titeket egymáshoz.

Vegyél magadhoz annyi színes ceruzát, amennyi életterületed van, és minden témakört gondolatban tekints át. Mely területek azok, amelyekkel meg vagy elégedve? Melyek azok ahol gondjaid vannak, vagy nem érzed őket kielégítőnek? Próbálj meg elképzelni egy tökéletes állapotot. Ez az a 10-es, amihez viszonyítani fogod a jelenlegi helyzetet. Képzeld el, hogy minden pont olyan az adott területen, amilyen számodra a legideálisabb állapotában lenne. Amikor kialakul a stabil képed erről a vágyott állapotról, akkor gondold át, hogy ehhez képest jelenleg hol vagy most? A 0 érték a teljesen máshol vagyok állapotnak, egy abszolút nem ideális helyzetnek felel meg.

Az alábbi listában egy-egy életterülethez találhatsz kérdéseket, melyek segítenek, hogy átgondold a válaszaid. A lista nem teljes, ezeket csak apró mankóknak szánom.

Életterületek

Család

• Hogyan érzed magad a családod társaságában? Önmagad tudsz lenni?
• Vannak veszekedések? Gyakoriak? Sikerül a végén elsimítani a konfliktusokat?
• A családon belül mindenki kap elég szeretetet?
• Van-e a családon belül, bármilyen formában bántalmazás, erőszak?
• Kielégítő a kommunikáció, és az együtt töltött idő?

Egészség / Egészség, fittség, szépség

• Mennyire vagy elégedett az egészségi állapotoddal, az erőnléteddel, úgy általában véve a testeddel?
• Van valamilyen betegség, fizikai probléma, amellyel foglalkozni kellene?
• Megfelelőnek érzed azt, ahogyan táplálkozol?
• Eleget mozogsz?
• Megadod a testednek mindazt, amire szüksége van (pl: megfelelő mennyiségű alvás, víz, lazítás, feszültség levezetése sporttal, mozgással)?
• Elégedett vagy a megjelenéseddel?
• A külsőd, híven tükrözi a belsődet, azt a személyt aki vagy?

Életkörülmények

• Meg vagy elégedve az otthonoddal / a hellyel ahol jelenleg élsz? Szereted a környéket / a közvetlen és tágabb lakókörnyezeted?
• Meg van-e a személyes tered?
• Harmóniában élsz együtt a családoddal / lakótársakkal?
• Kielégítésre kerülnek-e az alapvető igényeid (táplálék, otthon, védelem)?
• Ha lenne rá lehetőséged, elköltöznél?

Énkép / Önszeretet

• Mennyire fogadod el magad?
• Tudod-e magad szeretni?
• Mennyire vagy jóban önmagaddal?
• Elégedett vagy magaddal?
• Jó vagy rossz embernek tartod magad?
• Elegendő Én-időt töltesz magaddal?
• Hiszel magadban és a képességeidben?

Jólét / Pénzügyek / Anyagiak

• Mennyire érzed magad gazdagnak?
• Hogyan állsz a pénzhez, pénzügyekhez?
• Milyen gondolataid vannak a pénzről?
• Mennyire vagy elégedett a jelenlegi pénzügyi helyzeteddel, és a lehetőségeiddel?
• Képes vagy jólétet teremteni Önmagad és a számodra fontos személyek számára?
• Hónapról hónapra élsz?
• Van valamennyi megtakarításod?

Kapcsolatok / Emberi kapcsolatok / Barátok / Közösség

• Vannak barátaid? Mennyire jó velük a kapcsolatod?
• A baráti kapcsolataidat mennyire tartod kielégítőnek?
• Tartalmasnak érzed a barátságaidat? Töltesz velük megfelelő mennyiségű minőségi időt?
• Nehezebb pillanatokban is számíthatsz rájuk, és ők is számíthatnak rád?
• Mennyire vagy megelégedve az emberi kapcsolataiddal, általánosságban?
• Nyitott vagy új emberi kapcsolatokra?

Karrier / Üzlet / Tanulmányok

• Mennyi örömet okoz a munkád / vállalkozásod / tanulmányaid, és az ehhez kapcsolódó napi tevékenységek elvégzése?
• Hogyan érzed magad a munkahelyeden / a vállalkozásodban / a képző intézményben?
• Úgy érzed, elég motivációt nyújt számodra a munkád / vállalkozásod / a tanulmányaid?
• Mennyire érzed magad sikeresnek abban, amit csinálsz (munkád, tevékenységed, tanulás)?
• Van részed elismerésben?
• Jól kijössz a munkatársaiddal, főnököddel, alkalmazottaiddal, a vállalkozásodhoz kapcsolódó egyéb személyekkel, a tanáraiddal, osztálytársaiddal, csoporttársaiddal?
• Ha nem számítana a pénz, akkor is ezt a munkát végeznéd / ezt a vállalkozást építenéd / ezt tanulnád?

Párkapcsolat

• Kielégítő számodra a jelenlegi párkapcsolatod?
• Mennyi intimitás van jelen a kapcsolatodban?
• Töltetek együtt megfelelő mennyiségű és minőségi időt?
• Képesek vagytok hatékonyan kommunikálni, és közös nevezőre jutni az eltérő véleményekben?
• Mennyire érzed a törődést, gondoskodást, szeretet a kapcsolatodban jelen levőnek?
• Teljesen megbízol a párodban?
• Egyetértetek életetek fontosabb kérdéseiben?
• Mennyire hasonló az értékrendetek?

Rugalmasság

• Mennyire érzed az életet biztonságosnak?
• Mit gondolsz, kellő rugalmassággal vagy képes kezelni az élet kihívásait?
• Vannak-e nagyobb félelmeid?
• Korlátoznak-e a félelmeid abban, hogy azt az életet éld, amit elképzelsz magadnak?
• A komfortzónádon belül vagy azon kívül töltöd a legtöbb időt?
• Tisztában vagy azzal, hol van jelenleg a komfortzónád határa?
• Mennyire vagy spontán?

Spiritualitás

• Szeretettnek érzed magad?
• Úgy érzed érdemes vagy az életre, megérdemled, hogy élj?
• Mit gondolsz van-e valami oka annak, hogy pont ekkor és erre a helyre születtél?
• Mit gondolsz Istenről / a Teremtőről / egy felsőbb intelligenciáról?
• Mit gondolsz ki hozta létre a világot?
• Hiszel-e valami nagyobb jóban?
• Milyen a viszonyod a Benső (sokkal tudatosabb) Éneddel?
• Vágysz-e arra, hogy az életednek a napi dolgoknál nagyobb értelmet találj?

Szabadidő / Szórakozás / Hobbi

• Van valamilyen hobbid, vagy kedvenc szabadidős elfoglaltságod?
• Tudsz-e játékos és felszabadult lenni?
• Képes vagy lazítani?
• Örömet okoz a hobbid, az elfoglaltság, amivel a szabadidőd töltöd?
• Kikapcsolódsz és feltöltődsz ezekkel a tevékenységekkel?
• Feladatként vagy játékként éled meg a szabadidős tevékenységeidet?
• Elég időt szánsz a kikapcsolódásra?

Személyiségfejlődés

• Önmagad legjobb változata vagy, vagy van még hova fejlődnöd
• Birtoklod-e bármelyiket, vagy akár többet is, az alábbi erények közül: alázat, barátságosság, bátorság, becsületesség, békés természet, bizalom, bölcsesség, céltudatosság, együttműködés, elfogadás, elköteleződés, előrelátás (vízió), elszántság, eltökéltség, felelősségvállalás, felkészültség, gyengédség, hála, hit, hitelesség, hódolat, humor, intelligencia, játékosság, kedvesség, kegyelem, képzelőerő, kíváncsiság, kommunikáció, koncentráció, könyörület, kreativitás, kurázsi, lelkierő, lojalitás, magabiztosság, megbocsátás, megértés, megfontoltság, meggyőződés, méltóság, mértékletesség, mértéktartás, morál, nemeslelkűség, objektivitás, odaadás, optimizmus, önfegyelem, öröm, őszinteség, remény, rendszeretet, rugalmasság, szenvedély, szépség, szerénység, szeretet, szimpátia, szívósság. szolgálat, tapintat, tiszta szándék, tiszta szív, tisztelet, tisztesség, tolerancia, türelem, világosság.
• Mennyire vagy tudatos a hétköznapi cselekedeteidet, szokásaidat illetően?
• Falakat emelsz a kommunikációddal vagy ablakokat nyitsz meg vele?
• Képes vagy a külső szemlélő szemével magadra tekinteni? Mennyire látod reálisan magad?
• Vannak-e olyan tulajdonságaid, viselkedésmintáid, amelyeket szívesen megváltoztatnál?
• Mennyire érzed magad összhangban az életeddel?
• Mennyire teszed jobbá mások életét?

Élet Mandalád értékelése

Most, hogy minden életterületet átgondoltál nincs más dolgot, mint egy 1-10-ig terjedő skálán értékelni azokat, és a mandaládban az adott területet addig kiszínezni ahány ’pontszámot’ kapott. Tehát ha a Család területét nyolcasra értékelted, akkor a nyolcadik rovátkáig színezd ki az adott szegmenst.

Amikor készen vagy minden terület bejelölésével, nézz rá az Élet Mandaládra. Összességében milyennek látod? Megdöbbensz attól, ahogy most fest? Alapvetően minden nagyjából azonos szinten van? Szerinted mi az a három legfőbb dolog, amiért életed mandalája úgy néz ki, ahogyan?

Ha nagyon nem tetszik, amit látsz, akkor se keseredj el. A gyakorlatnak nem az a célja, hogy még lejjebb érezd magad annál, ahogyan most vagy. Örülj neki és légy hálás Önmagadnak, azért, hogy (lehet életedben először) képes voltál szembenézni az életeddel, a felmerült problémákkal. Ez nagyon fontos, mert ebből az állapotból tudsz elindulni a változtatás felé.

Gondold végig mennyiben járultál hozzá ahhoz, hogy az életed úgy néz ki, ahogy. Bármilyen is legyen, vállald a felelősséget, ezzel ugyanis magadhoz ragadod az erődet. A felelősség nem rossz dolog. A felelősség azt jelenti, hogy birtoklod a Saját Erődet, amivel változtatni is képes vagy bármilyen kialakult helyzeten.

Amennyiben egy terület 3-as alatti pontszámot kapott, abban az esetben mindenképpen érdemes alaposabban elgondolkodni azon, hogyan tudnál pozitív változást elérni az adott életterületen. Külső segítséget (pszichológus, coach) is igénybe vehetsz, vagy elvégezhetsz egy önismereti tanfolyamot, elolvashatsz pár életvezetéssel foglalkozó könyvet, vagy olvashatsz blogokat, mint amilyen ez is. A 7 feletti pontszámot elért területek rendben levőnek nevezhetők, annak ellenére, hogy úgy érezheted, még lenne hova fejlődni.

A következő fontos lépés, hogy felmérd, mi az, amit tehetsz azért, hogy javíts a jelenlegi helyzeteden.

Változtasd meg a szokásaid, változtasd meg az Életed

A legutolsó dolog, amit meg kell még tenned, hogy veszel egy újabb papírlapot és megtervezed az életed. Szó szerint írd le, hogyan szeretnél élni. Ebben sokat fog segíteni az, hogy már egyszer végignézted az életed minden egyes területét, megválaszoltál bizonyos fontos kérdéseket, a mandalád elkészítése előtt átgondoltad, hogy milyen lenne a legideálisabb állapot, és azt is látod, hogy jelenleg hol vagy.

Képzeld el magad 10 év múlva. Nyisd meg az elméd, és ne korlátozd le magad a gyakorlat végzése közben. Gondolj arra, hogy hol lennél, mit csinálnál, kivel lennél, hogyan nézne ki egy átlagos napod, ha nem számítana a pénz és abszolút nem lennének korlátaid (egészségügyi, családi, földrajzi, stb.)! Mikor kelsz, miket eszel, hova mész, kivel találkozol, milyen feladatokat végzel el? Annyira életszerűen próbáld meg elképzelni ezt a napot, mint ha csak visszaemlékeznél a tegnapi napodra. Minél színesebben és részletesebben látod ezt a napodat, annál jobb.

Miután elképzelted az ideális napodat, tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:

• Melyik az a három terület, amelyen ha változtatnál a legnagyobb pozitív változást érnéd el az életedben?
• Minek kellene történnie ahhoz, hogy az adott területen változások történjenek?
• Mi az a 20 dolog, amit meg kellene tenned, ahhoz, hogy elérd a vágyott állapotot?
• Milyen emberré kellene válnod, ahhoz, hogy meg tudd tenni azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a változáshoz?
• Mi az, amit most rögtön meg tudsz tenni?
• Voltak olyan pillanatokat az életedben, amikor sikereket értél el az adott területen? Mit csináltál, milyen voltál akkor? Mitől volt jó, mitől működött? Mi hozta el a pozitív eredményt? Mit kell ahhoz tenned, hogy újra pozitív változásokat érj el?

Mindenkinek Sikeres Önismereti munkát kívánok! És ne feledjétek, a Változás Velünk Kezdődik!

Baráti Öleléssel, Freja

Fekszik az ágyában. Engem néz. Én pedig őt. Egy pillanatra megzavarnak minket a kinti hangok, valamiféle ajtó, ami nekicsapódik a keretnek. Azután ismét egymást nézzük. Mélyen egymásba látunk. Beengedjük egymást. Nincs titok, nincs rejtegetés, nincs megjátszás. Csak egy mély, őszinte, igazi, szeretet kapcsolódás. Nyitott könyvekként létezünk egymás számára.

Mindent láthatok a szemében. Az ő létezésének minden pillanatát, és az enyémet is.

A hideg estéket, amikor összebújtunk, és a forróakat is, amikor annak ellenére is együtt aludtunk, hogy majd meggyulladtunk a melegtől.

Vajon képes lehet-e az ember meglátni valaki szemében önmaga legjobb verzióját? Mert én úgy érzem, látom ezt az Ő szemében.

Csak azt remélem, hogy Ő pedig látja az enyémben, azt a mérhetetlen nagyságú és mélységű szeretetet, amit iránta érzek. Olyat, amilyet csak egy anya érezhet a gyermeke iránt. Vagy egy megszállott szerelmes, akinek a másik léte sokkal többet ér, mint a sajátja.

Próbál elaludni, de még félig lecsukott szemével is engem néz. Én pedig folyton visszanézek rá. Nekem ő a kiindulás. Az Alfa meg az Omega. Mindenek kezdete és vége. Nem tudom elképzelni a létezésem az Övé nélkül. Pedig tudom, hogy egyszer eljön a nap, amikor valahogy ki kell találjam, hogyan tovább. Hogyan tovább nélküle.

Már nem fiatal. 13 éves.

Olyan sok mindenen túl vagyunk már, olyan sok mindent éltünk meg együtt. A három műtétet, amik alatt én azt hittem megállt az a nyavalyás idő, csak azért, hogy elnyújtsa a szenvedésem, az aggódásomat, a pánikomat, hogy mi lesz, ha nem ébred fel. De mindig visszajött hozzám. Erős kis csaj. Olyan szépen felépült mindegyik után, mintha csak egy náthán lett volna túl.

És még mindig engem néz. Nem is tud így igazán elaludni. Persze kintről érzi a reggeli illatait, friss cipó, kávé, tea, tej, pici felvágott, testvérem készíti a reggelijét.

Ő már reggelizett, de mindig kap egy kis repetát, az én reggeli gyümölcstálamból. Általában csak egy pici almát. Azt nagyon szereti, meg a dinnyét nyáron. Mindenféle édes gyümölcsöt. Ebben rám hasonlít. Én is az édes ízű gyümölcsöket szeretem a legjobban.

Ha nem kellene mennem ma sehova, így maradnék. Itt maradnék vele az ágyban, egymás szemében elveszve órákra.

De nem lehet, lassan mennem kell készülődni. Addig majd alukál egy kicsit. Ha már nem engem kell néznie, hamarabb elalszik. Na, nem mintha bárki ráparancsolna, élvezi. Örömét leli abban, hogy engem figyel, követ a kis barna szemeivel.

Minden nap, amikor elmegyek itthonról az egy külön rituálé. Oda megyek hozzá, megpuszilgatom, megölelgetem, megsimizem azt a pihe-puha bundáját. De ez nem sokat nyugtat a felzaklatott lelkiállapotán. Ahogy veszem a cipőmet, már látni rajta, hogy befeszül. Előkapkodja a játékait, hátha ezzel maradásra bír.

Azután, amikor látja, hogy ez nem működik, mást eszel ki. Könyörög. Majd ha ez sem megy, és én már kabátban állok, akkor jól megugat.

A legvége mindig azt, hogy én próbálom simizni, nyugtatgatni, amikor megyek el, de ő csak ugat eszeveszett módon. Hiába próbáltam hozzászoktatni, nem sikerült.

Persze az is rátesz erre, hogy évekre Angliába költöztem, és arra az időre, Ő anyunál maradt. Elhagytam, amit én soha nem fogok magamnak megbocsájtani. Ő már megbocsátott. Látom rajta. Látom azokban a gesztenye barna szemeiben.

Még most is engem figyel. Érdekli, hogy vajon miért nézek rá vissza minden percben. Ilyenkor nagyon nyugodt. Mélyen, lassan lélegzik. Néha még mosolyog is. Mindenesetre sugárzik róla a nyugalom.

Tudja, vagy legalábbis reméli, hogy amikor végeztem az írással oda megyek majd hozzá és megpuszilgatom, megbabusgatom.

Minden reggelünk így indul. Elveszve, egymás szemében.

Mindig is kötődtem helyekhez. A helyek azok, akikre mindig számíthatsz. Stabilak, mozdíthatatlanul nyugodtak. Sok éven keresztül változatlanok, így lehet bennünk bízni, lehet rájuk támaszkodni.

Nem tudom pontosan megfogalmazni ezt az érzést. Nyugalmat, állandóságot, ezáltal a biztonságot jelentik nekem. Olyan dolgokat, amelyekhez sérülések nélkül kapcsolódhatok, kötődhetek. Sosem csalódsz bennük, mert semmi rosszat nem tesznek Veled. Biztos pontként, békés kikötőkként vannak velünk.

Sokat gondolkodtam azon mostanában, hogy vajon létezhet-e, hogy az embernek az otthon nem egy konkrét helyet, hanem helyeket jelent. Vegyük például azt az esetet, amikor valaki az otthonától távol, külhonban él egy ideig. Az is az otthona lesz, hiszen van, hogy éveket, sőt évtizedeket tölt el ott.

Pontosan emlékszem a pillanatra, amikor az-az énem, akivel születtem meghalt. Otthon voltam, és meredtem ki az ablakon. A naplementében gyönyörködtem. Soha azelőtt ilyen szép naplementéket nem láttam még. Éreztem, hogy valami elönti a lelkem. Valami, végtelen mélységből, lassan, de erőteljesen felszínre kerülő érzés. Azt éreztem, hogy megváltoztam, hogy minden megváltozott. Abban a pillanatban a ’régi’ személyiségem, a ’régi’ énem eltűnt, és valami teljesen új jelent meg a helyén. Ez Bristolban történt, az Egyesült Királyságban. Kb. 4-5 hónapja lakhattam már kint akkor.

Bristol befogadott, és én átéreztem milyen otthon lenni, az otthontól távol, egy idegen országban, idegen kultúrák sokaságával körülvéve. Megéreztem milyen ott lenni, teljes lelkemmel ott lenni. Ekkor előtörtek belőlem a könnyek. Órákig pityeregtem, hol intenzívebben, hol csak éppen hogy. Éreztem, hogy valami eltűnt belőlem, amit már soha nem fogok visszakapni. Senki nem volt mellettem csak a város. A hely energiája, ami annyira megnyugtatott. Engedte, hogy új önmagam legyek, engedte, hogy sírjak a veszteségem felett, hogy gyászoljak.

Ma újra eszembe jutott, milyen volt ott lenni. Hogy milyen érzés volt a kapcsolatunk. És nem hazudok, ha azt mondom, hiányt érzek. Mintha valaki, egy személy hiányozna, mint amikor egy régen nem látott barát, vagy még inkább, mint ha egy régi szerelem hiányozna. Olyan valami, ami mély és jelentőségteljes hatással volt az életemre. És hát végül is nagy hatással volt rám. Mindent megváltoztatott bennem és körülöttem. Soha ki nem törölhető nyomot hagyott lelkileg, testileg egyaránt.

…Otthon voltam, és meredtem ki az ablakon. A naplemente fényeit néztem, ahogyan megvilágították a tájat. Próbáltam minden cseppjét beszívni a látványnak, mert tudtam, hogy soha nem jöhetek vissza, hogy újra átéljem ezt a pillanatot. 11 év után el kellett költöznöm a lakásból, amely első, igazi otthonom volt. Az a fajta kapcsolat ez, amit már felnőtt emberként alakítasz ki valakivel. Éretten, tudatos döntésed eredményeképpen.

Ebben a kapcsolatban tapasztalod meg először azt, hogy önmagad lehetsz. Kiteljesedhetsz, de akár össze is omolhatsz. Csak te rajtad múlik, milyen tapasztalatokat akarsz megélni. Úgy érzed tiéd a világ. Úgy érzed szerelmes vagy az életbe. Tudod milyen érzés szerelmesnek lenni az Életbe? Szó szerint szerelmes vagy, de nincs egy személy, aki felé ez az érzésed irányul. Ezért bármire tekintesz, bárhova mész, bármit látsz, az szerelmed tárgyává válik. Csodálatos érzés.

És valaki más döntése miatt el kellett hagynom a szerelmem. Szó szerint a romjain álltam akkor. Lelkem romjai is a lakás poros romjai, maradványai között voltak. Úgy éreztem nem kapok levegőt. Szívem szerint elrohantam volna, de tudtam, ha kilépek az ajtón, soha többé nem jöhetek vissza. Jesszus még most is képes vagyok érezni azt az érzést. Ennyire mély nyomott hagyott az elválás.

…Otthon vagyok, és meredek ki az ablakon. A naplementében gyönyörködöm. Soha ilyen furcsa naplementét nem láttam még. Keserédesen fakó színeivel az elmúlt kapcsolatokra emlékeztet. A veszteségre, a gyászra, amit akkor éltem át, amikor felültem a visszafelé tartó járatra, és tudtam, hogy másnap már nem oda megyek haza ahova közel 3 évig minden nap mentem. Amit akkor éltem át, amikor el kellett jönnöm az otthonom, ahol 11 évet töltöttem.

Érzem, ahogy a hely, az otthon érzése újra elönt. Bár gyászolom a múlt helyeit, de régi-új otthonom nyugalma, biztonságot nyújtó öle megtart engem. Otthon vagyok… Újra itthon vagyok… Drága Budapestem vigasztal.

Az otthon nem egy hely a Földön. Az otthon egy érzés, egy állapot. Egy meleg, megtartó, biztos közeg, ahol megpihenhetünk. Bennünk él, velünk mozog, és néha megtalálja a hozzá tartozó földrajzi helyét.

Végezetül hadd osszam meg Veletek Radics Gigi - Budapest szerelem című számát, mely hűen kifejezi ez iránt a gyönyörű város iránt érzett kötődésem.

Szeretettel, Freja